Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy hozzáférését eredményezi. Ez magában foglalhat olyan hétköznapi eseteket is, mint például egy személyes adatokat tartalmazó laptop elvesztése, egy spam e-mail miatti vírustámadás, egy adatbázis véletlen törlése, vagy akár egy rossz címzettnek küldött e-mail. Az adatvédelmi incidens miatt sérülhet a titoktartási kötelezettség, komoly vagyoni és nem vagyoni károkat okozva az ügyfeleknek és a cégeknek egyaránt. Amennyiben Ön olyan vállalat tulajdonosa, amely személyes adatokat tárol, mindenképp fektessen kiemelt hangsúlyt a GDPR megfelelőség kialakítására és fenntartására. Az adatvédelmi incidensek megelőzése és kezelése érdekében a vállalkozások számos lépést tehetnek. A rendszeres kockázatértékelések elvégzése hozzájárul ahhoz, hogy azonosítsák a potenciális sebezhetőségeket és fenyegetéseket. Ajánlott az erős biztonsági protokollok kialakítása, beleértve a jelszavak kezelését és a hozzáférés-vezérlést. A naprakész és integrált vírusvédelmi szoftverek, tűzfalak, valamint behatolás-észlelő és- megelőző rendszerek használata hozzájárul a technikai védelemhez. Az adatvédelmi incidensek kezelésére egyértelmű eljárásokat kell kidolgozni, beleértve a következmények elhárítását, a nyilvántartásba vételt, a hatósági bejelentést és az érintettek tájékoztatását. A fizikai biztonság biztosítása rendkívül fontos, például zárt helyiségek, biztonsági kamerák és beléptető rendszerek használatával. Az adatvesztés kockázatának minimalizálására rendszeres adatmentés és hatékony adat-helyreállítási tervek készítése szükséges. A dolgozók folyamatos tájékoztatása és képzése az adatvédelmi előírásokról, jó gyakorlatokról, valamint a legújabb fenyegetésekről hozzájárul az adatvédelmi incidensek minimalizálásához. Az adatvédelmi jogszabályok és a vállalat saját szabályzatainak szigorú betartása elengedhetetlen feltétel. Ezek a lépések segíthetnek a vállalkozásoknak abban, hogy csökkentsék az adatvédelmi incidensek kockázatát és azok negatív hatásait. Fontos, hogy a vállalkozások proaktívan kezeljék az adatvédelmet és folyamatosan frissítsék biztonsági intézkedéseiket a technológiai fejlődéssel, valamint a fenyegetések változásaival összhangban. Amennyiben szeretne többet megtudni a GDPR rendeletről, a kiberbiztonsági kihívásokról és az azoknak való megfelelésről, kérje szakértői segítségünket!

A NIS 2.0, vagyis a módosított kiberbiztonsági irányelv, az Európai Unióban egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szól. Az új irányelv a 2016-os NIS irányelvet váltotta fel és 2023 januárjában lépett hatályba. A NIS 2.0 célja, hogy a különböző ágazatokban működő szervezetek magasabb szintű kiberbiztonságot érjenek el a szolgáltatásnyújtáshoz és tevékenységük végzéséhez használt hálózatok és rendszerek tekintetében. Az irányelv a korábbihoz képest több szektorra terjeszti ki a szabályozás hatályát és szigorúbb követelményeket állapít meg a kiberbiztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. NIS 2.0 irányelv további részletei a következők: Szélesebb hatály: A NIS 2.0 kiterjeszti az előző irányelv hatályát több szektorra vonatkozóan, beleértve a közszolgáltatásokat, az energiaipart, közlekedés- és pénzügyi szektort, valamint a technológiai rendszereket. Kötelező jelentéstétel: Az irányelv előírja, hogy a kritikus infrastruktúrával rendelkező szervezeteknek jelenteniük kell a biztonsági incidenseket a nemzeti hatóságok felé. Biztonsági követelmények: A NIS 2.0 meghatározza a minimális biztonsági követelményeket, amelyeket a szervezeteknek be kell tartaniuk, hogy megvédjék magukat a kiberfenyegetésektől. Nemzeti hatóságok szerepe: Az irányelv erősíti a nemzeti hatóságok szerepét a kiberbiztonsági előírások végrehajtásában és felügyeletében. Bírságok és szankciók: A NIS 2.0 lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szankciókat és bírságokat szabjanak ki azokra a szervezetekre, amelyek nem felelnek meg az irányelv követelményeinek. A NIS 2.0 célja, hogy növelje az EU kiberbiztonsági szintjét és erősítse a tagállamok közötti együttműködést a kiberfenyegetésekkel szemben. Ezáltal hozzájárul az információs rendszerek és hálózatok ellenálló képességének javításához, valamint segít megvédeni az európai polgárok és vállalatok adatait. Amennyiben további információra van szüksége a NIS 2.0 kiberbiztonsági irányelvvel kapcsolatban, lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeink egyikén! Szívesen állunk rendelkezésére minden felmerülő kérdés esetén.

Az ESG (Environmental, Social, Governance) egy keretrendszer, amely a vállalatok és szervezetek teljesítményének értékelésére szolgál környezeti, társadalmi, valamint vállalatirányítási szempontból. Az ESG szempontok egyre fontosabbá válnak a vállalati döntéshozatalban, mivel a befektetők, ügyfelek és a szabályozó hatóságok egyaránt nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra. Környezeti (Environmental) szempontok közé tartoznak az üvegházhatású gázok kibocsátása, az energia- és vízfelhasználás, a hulladékgazdálkodás és a biodiverzitás védelme. Társadalmi (Social) szempontok alatt a munkavállalók jogai és jóléte, a sokszínűség és befogadás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása értendő. Vállalatirányítási (Governance) szempontok a vállalat vezetésének átláthatóságát, az etikus üzleti gyakorlatokat és a korrupcióellenes intézkedéseket foglalják magukban. Az ESG jelentéstétel egyre inkább előtérbe kerül, mivel a vállalatoknak nem csak pénzügyi teljesítményükről, hanem társadalmi és környezeti hatásaikról is be kell számolniuk. Ez segít a befektetőknek és más érdekelt feleknek abban, hogy jobban megértsék a vállalatok fenntarthatósági gyakorlatát és esetleges kockázatait. Az ESG keretrendszer alkalmazása a vállalatok számára nem csak a felelősségvállalásuk kifejezése, hanem egyre inkább alapvető elvárás a piaci szereplők és az állami szereplők részéről is. Íme néhány további előny, amely az ESG-nek a vállalati stratégiába való beépítéséből származhat: Befektetői érdeklődés: Az ESG teljesítmény egyre fontosabbá válik a befektetői döntésekben. A befektetők keresik azokat a vállalatokat, amelyek proaktívan kezelik az ESG kockázatokat és lehetőségeket. Ügyfélkövetelmények: A fogyasztók és ügyfelek egyre tudatosabbak és gyakran preferálják azokat a vállalatokat, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás mellett. Versenyelőny: Az ESG gyakorlatok bevezetése versenyelőnyt jelenthet, mivel a vállalatok képesek lesznek jobban reagálni a piaci és állami szabályozásbeli változásokra. Márkaérték és hírnév: A jó ESG teljesítmény javíthatja a vállalat hírnevét és erősítheti a márkát, ami hosszú távon előnyös lehet. Az ESG keretrendszer tehát nem csupán egy jelentéstételi kötelezettség, hanem egy stratégiai eszköz, amely segíthet a vállalatoknak a fenntartható növekedés elérésében és a társadalmi, valamint környezeti hatásuk pozitív irányba történő alakításában. Amennyiben vállalatának segítségre van szüksége az ESG szabályokra történő felkeszülésben, keressen bennünket bizalommal!